Miért elfogadott, ha egy hetven éves bácsika egy ragyogó huszonéves nővel az oldalán mutatkozik, és miért döbbenünk le azon, hogy Madonna új pasija akár az unokája is lehetne?
Valóban az izzó szenvedély irányít ilyenkor vagy csak a pénz szédíti el a szerelmeseket?
Take it easy - vedd könnyedén! Az egyik legkritikusabb pont, amikor egy közös baráti társaságot kellene működtetni, és az elég vicces tud lenni, ha az egyik fele “nyugdíjasokból”, a másik fele “tinikből” áll. Ugyanakkor, ha vannak közös értékrendek,közös időtöltések, ami mentén a két ember bensőséges viszonya működik, akkor a párkapcsolat működni tud a generációs különbségek ellenére is.
Saját tapasztalatból azt mondhatom, hogy a néhány évvel fiatalabb fiúk ideig-óráig kielégítenek. Hú, igen, elsősorban szexuálisan, és aztán sok minden más nincs is.
Hiszen egész más életszakaszban van még, tíz évvel ezelőtt még én sem száraz fehér bort ittam, meg kellett érnem rá, de valahogy zavar, ha az étteremben ő egy korsó sört kér, én meg bíbelődök a borlappal egyedül. Mert neki ötlete sincs, mit ajánljon.
Van pár nő ismerősöm, ahol a férfi 8-10 évvel fiatalabb. Minden nő dicséri a szexuális élénkségüket és az őszinte tekintetüket, amikor úgy gondolják, hogy a közös életüket közösen jobbá fogják tenni. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Persze, ezek a férfiak nem herék, nem élősködők, akikről most írok, hanem valódi társai ezen idősebb, kissé kiábrándult nőknek. Szerintem az életkornak csak annyi lehet a köze az egészhez, hogy a fiatalabbaknak általában még nincs annyi rossz tapasztalatuk, ami az élet iránti rajongást és a szexuális libidójukat megtörte volna… Ezzel felhúzzák a megfáradt női lelket arra a szintre, ahol a női lélek is magasabb szinten működik, és ettől az egész kapcsolat magasabb szinten működik.
Kár, hogy minél idősebb a nő, pláne negyven körül, annál kevésbé talál azonos életkorú, vagy idősebb társat, pedig tele van a világ társra vágyó 40-50-60 éves, lélekben magányosan tévelygő pasikkal is.
Az, hogy az én lakásomban vagy az ő szüleinél találkozunk-e, újabb kényelmetlenségeket szül. Persze, párszor rendben van, de mi érett nők nem egy kölyköt akarunk nevelgetni, hanem egy férfit akarunk magunk mellé.
Egyszer egy 40 éves barátnőmet megkérdezte egy netes ismerkedő portálon egy 28 éves fiú, hogy kikkel lakik együtt? A barátnőmnek kellett pár perc, mire rájött, hogy a 28 éves azt hiszi róla, hogy ő albérletben lakik a cuki barátnőkkel vagy iskolatársakkal. Amikor a lány azt válaszolta, hogy “A kutyámmal, egyedül.”, a pasika annyira meglepődött, mert hogy az ő tapasztalásábán “önálló, egzisztenciálisan oké, önmagát eltartó nő” még nem szerepelt, s ezt őszinte örömmel el is újságolta, és azonnal fel is ajánlotta a farkát.
Az ágyban meg is kapjuk azt a tüzet és lángolást, ami egy hosszú, több éves viszony végére már csak pislákolt... A feszes popsi és életerős fiatal férfitest látványa, illata, a tomboló tesztoszteron ideig-óráig elszédít, de aztán győz az agy, és üres lesz az ágy.
Persze, egy ilyen viszonnyal nem nagyon büszkélkedünk, többnyire valami munkavacsorára vagy ismeretlenre hivatkozva lépünk ki a hétköznapi életünkből, hogy aztán csitriként viselkedjünk pár órára.
Bizonyára ez vezérli a páváskodó öregembereket is, amikor egy gyönyörű húsz évessel az oldalukon mutatkoznak. A csitriség, a gondatlanság emléke, a féktelen fiatalság élménye.
Az, hogy a fiatal lányokat mi vezérli, örök rejtély számomra. A pénz minden bizonnyal nagy játékos, biztos van belőle annyi, amiért a ráncosodó öreg úrral gyűrik a lepedőt.
(Öregember nem vén ember! - hihi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése